• Hétfő: ZÁRVA
  • Kedd: 930-1330
  • Szerda: 930-1330
  • Csütörtök: 930-1330
  • Péntek: 930-1330
  • Szombat: 930-1330
  • Vasárnap: 930-1330
Varázstorony
Aktualitások
Belépőjegyek
Helyszínek

RENDHAGYÓ ÓRÁK A VARÁZSTORONYBAN
 

BIOLÓGIA


Utazás a koponyám körül: az agykutatás jelene és jövője, meddig feszíthetők elménk határai?
Idegrendszer, evolúció tananyagát egészíti ki.
A biológiai és orvostudományi kutatások egyik legnagyobb kihívást jelentő területe az emberi agy működésének feltérképezése, a neurofiziológiai folyamatok megértése és értelmezése. Hazánk kiemelkedő helyet foglal el a nemzetközi agykutatási palettán, a kutatási innovációk területének egyik legígéretesebb kitörési pontjaként tartjuk számon. Az agygráf térkép a mindegyikünkben közös kapcsolati hálózati rendszereket tárja fel, de az egyéni eltérések identifikálása meglepő eredményekre vezethet még a jövőben. Az agykutatás olyan dimenziókat érint/érinthet, melyek ma még a „science fiction” kategóriába tartoznak. Az előadás ezekről a fantasztikus eredményekről és elképzelésekről ad némi ízelítőt.
Korcsoport: Gimnazisták számára ajánlott.
Előadó: Dr. Milinki Éva


Régészeti leletek biológus szemmel, avagy mi állapítható meg egy leletből a legújabb kutatási módszerek tükrében?
A régmúltból előkerült régészeti, antropológiai leletek ma már egészen új megvilágításba kerülnek a modern biológiai vizsgálati módszerek tükrében. A molekuláris biológiai, genetikai, paleoszerológiai vizsgálatok alapján, valamint a fejlett képalkotó eljárások alkalmazásával számos korábbi feltételezés újra értelmezése vált szükségessé. A Homo sapiens evolúciója, az emberré válás folyamata, a nagy népvándorlások hatásai, valamint származási és rokonsági kapcsolatok teljesen új kontextusokba kerültek. Eddig rejtélyes és titokzatos eseményekről, történetekről hullt le a lepel. Az előadás ezekből az érdekességekből emel ki néhány példát.
Korcsoport: Gimnazisták, általános iskola 8. osztályosoknak ajánlott
Előadó: Dr. Milinki Éva


„A kor halad, de a vér marad” – hogyan néz ki a világ vércsoport térképe és milyen tényezők formálták az évezredek során?
Vér és keringési rendszer, immunológia, evolúció témakörhöz.
Sejtbiológia, genetika, evolúció témakörhöz.
A vér jelentőségét mindig is misztikum övezte az emberiség történelme során. Erőt, hatalmat, jellemformáló szerepet tulajdonítottak neki. Azonban számos babonás hiedelem is kialakult a vérrel kapcsolatban. A vámpíromság meglétét félelem és kirekesztettség kísérte.
Az egyes kontinenseken a vércsoport mintázatokat a táplálkozási szokások, népvándorlások, a nagyméretű és egész kontinenseken végigsöprő járványok alakították ki. Jelenleg 32 vércsoportrendszert tartanak számon.
Hogyan alakultak ki az egyes vércsoportok, milyen rokonsági kapcsolatokra derítenek fényt, milyen vércsoport megoszlás jellemző hazánkban és az újabb kutatások milyen igen ritka vércsoportok meglétét fedezték fel? – az előadásból ezekre a kérdésekre kapunk választ.
Korcsoport: Gimnazisták és általános iskola 8. osztályosoknak ajánlott.
Előadó: Dr. Milinki Éva


A víz, mint a jövő generációinak létfeltétele
Mikroszkópmúzeumi program.
Sejtbiológia, Ökológia, Növények, Állatok témakörhöz.
A bolygónk édesvízkészletének mennyisége mellett a jövendő generációk életminőségét a vizek szennyezettsége nagymértékben befolyásolni fogja. A vízminőség fontos indikátora a benne lévő élő szervezetek fajgazdagsága, biodiverzitása. Mikroszkópi vizsgálatokkal megállapítható, mikor nevezhető egy víz „tisztának”, vagy szennyezettnek. Egyetlen vízcsepp mikroszkópikus világa mindent elmesél számunkra a vízi világ múltjáról és jelenéről. A bemutató óra betekintést ad a mikroszkópi vizsgálatok kulisszatitkaiba. Remélhetőleg elgondolkodtat minket, hogy milyen nagy felelősség hárul Ránk vizeink megfelelő minőségének megőrzésében, valamint az utánunk következő generációk élet – és létfeltételeinek megteremtésében.
Korosztály: Gimnazisták és általános iskola 8. osztályosok számára ajánlott.
Előadó: Dr. Milinki Éva


Állati jó múzeum
Kapcsolódó tantárgyak, foglalkozások: Természetismeret, Biológia, Természetismeret szakkör, Biológia fakultáció.
Az adott tantárgy mely témaköréhez illeszkedik: Állatismeret, természetvédelem, környezetvédelem, élőhelyismeret, ember és a környezet.
Rövid kivonata: A foglalkozás az Állattani Tanszék múzeumában zajlik. A múzeumbejárás előtt a preparátum készítéssel és a múzeumi munkával ismerkedhet meg a hallgatóság. Ezután a korosztálynak megfelelő feladatlapot kapnak a múzeumbejáráshoz mely segít abban, hogy ne csupán néhány perc alatt átfussanak a múzeumon, hanem valóban át is nézzék a kiállított anyagot és megfigyeljék a fajokat.
Korosztály: Általános iskola: 1-8. osztály, középiskola: 9-12. osztály.
Létszám: 12-45 fő
Előadó: Dr. Varga János, Horotán Katalin


Gyűjtéstől, a gyűjteményig
Melyik tantárgy melyik témaköréhez kapcsolódik: biológia: fajismeret, élőhelyismeret, rendszertan.
A természettudományi múzeumok rendszerezett, vitrinben kiállított mozdulatlan darabjairól nehéz elhinni, hogy valaha éltek. Azért, hogy megérthessük a gyűjtemények célját, az óra keretében belebújunk a gyűjtő, a preparátor, a muzeológus és nem utolsó sorban a látogató bőrébe, sorra véve az egyes feladatokat, így megismerve, hogy jut el egy állat az élőhelyéről a kiállító szekrénybe. E közben az utazás közben pedig megismerjük a múzeumok munkáját, ami több, mint amit laikusként elsőre gondolnánk. Megjegyzés: megfelelő időjárás esetén szabadtéri programként hirdethető (gyűjtőeszközök bemutatása miatt a téren kivitelezhető+ preparátumok, preparáló eszközök is bemutathatók), rossz idő esetén ugyanez teremben, ppt előadással kiegészítve. Összességében interaktív óra, így maximum egy osztály számára élvezhető.
Kiknek ajánlja az órát (korcsoport, osztály stb.): 5-12. osztály, felnőttek.
Előadó: Horotán Katalin, dr. Varga János


Láthatatlan lakótársak
Melyik tantárgy melyik témaköréhez kapcsolódik: biológia: fajismeret, élőhelyismeret, rendszertan, természetismeret, környezetünk ismerete.
Kiknek ajánlja az órát (korcsoport, osztály stb.): 1-12. osztály, felnőttek.
Létszám: egy osztály
Az én házam, az én váram, szokás mondani. De valóban így van? Csak a családtagjainkkal, házi kedvenceinkkel osztjuk meg otthonunkat? A válasz egyértelműen nem. Az előadás során képzeletbeli sétát teszünk a lakásban, benézve a szekrény mögé, megemelve a szőnyeget, hogy minél több addig észrevétlen lakótársat találjunk, akik hosszabb-rövidebb ideig velünk élnek. Bajkeverők, kártevők vagy esetleg a hasznukra válnak? A körsétánk végére kiderül.
Megjegyzés: ppt előadás + mikroszkópizálás (csótány, házi légy, egér koponya stb.)
Előadó: Horotán Katalin, dr. Varga János


Élet az Eger-patakban
Melyik tantárgy melyik témaköréhez kapcsolódik: biológia: fajismeret, élőhelyismeret, rendszertan, természetismeret, környezetünk ismerete.
Korcsoport, osztály stb.: 1-12. osztály, felnőttek.
Ennek a rendhagyó órának a keretében senki sem lazsálhat, hiszen nem a tanteremben leszünk, hanem terepen, ahol erre a rövid időre kutatókká válunk. A gyűjtés mellett a gyűjtött anyagot szétválogatva határozunk és ismerkedünk a fajokkal, így azok, akik nem merészkednek a vízbe is sok hasznos ismerettel gyarapodhatnak majd. A program fontos célja a bioindikátor szervezetek szerepének bemutatása valamint a vizek védelme és a mi szerepvállalásunk ebben a folyamatban.
Megjegyzés: kizárólag szabadtéri program, így ajánlott felszerelés a gumicsizma vagy szandál viselete, gyűjtőhálót és edényeket kapnak a gyerekek. A gyűjtést együtt végezzük. Június közepétől szept. végéig. Előadó: Horotán Katalin, dr. Varga János


Rovarláz, hatlábúak Magyarországon
Melyik tantárgy melyik témaköréhez kapcsolódik: biológia: fajismeret, élőhelyismeret, rendszertan, természetismeret, környezetünk ismerete.
Korcsoport, osztály stb.: 1-12. osztály, felnőttek.
A rovarok nem tartoznak a legkedveltebb állatok közé, talán a lepkéket leszámítva gyakran ijesztőnek tartjuk őket, sőt már-már haszontalannak és bosszantónak. Talán erre a társaságra hatványozottan igaz, amit nem ismerünk, attól félünk, de ez a félelem valóban megalapozott? Ismerjük meg a hazánkban előforduló főbb rovarcsoportokat és az ezeket képviselő típusfajokat és keressük meg a válaszra a kérdést. Megjegyzés: ppt előadás+mikroszkópizálás (lepke szárny, hártyás szárny stb.)
Előadó: Horotán Katalin, dr. Varga János


CSILLAGÁSZAT


A csillagos ég rejtelmei (a csillagos égbolt és ami mögötte van)
Kapcsolódó tantárgyak, foglalkozások: Földrajz, fizika.
Az adott tantárgyak mely témaköréhez illeszkedik: Csillagászati alapismeretek.
Rövid kivonata: A csillagos ég látványa és a csillagok látszólagos mozgása igen nagy változatosságot mutat, ha észak-déli irányban utazunk a különböző földrészeken keresztül. A planetárium segítségével az Északi-sarktól a Déli-sarkig utazva a tanulók megismerik a legszebb csillagképeket és gyönyörködhetnek a csillagos égbolt változatosságában.
Korosztály: Általános iskola felső tagozat, gimnázium.
Létszám: 30-35 fő
Előadó: Dr. Ujfaludi László


Földünk kísérője a Hold
Kapcsolódó tantárgyak, foglalkozások: Földrajz, fizika.
Az adott tantárgyak mely témaköréhez illeszkedik: Csillagászati alapismeretek; Általános iskola: Környezetismeret: 4. osztály- Földünk hűséges kísérője a Hold Középiskola: 9.osztály – A Föld mellékbolygója.
A tanulók az előadás folyamán megismerkedhetnek a Hold eredetével, fejlődésével. Animációkkal szemléltetve megismerhetik a holdhónap, a holdfázisok, a kötött keringés, és az árapályjelenség fogalmát. Hallhatnak a Hold felszíni képződményeiről és azok kialakulásáról, méretéről, anyagáról. Megtudhatják azt is, hogy mi lesz a Hold – Föld rendszer jövője! Kalandozásunk alatt arra is fény derül, hogy a Hold milyen befolyással volt a földi élet kialakulására, az emberi gondolkodásra, kultúrára, a művészetekre, a tudományos eredményekre.
Korosztály: alsó és felső tagozat, középiskolások.
Létszám: 30-35 fő.
Előadó: Vasné Tana Judit


Mars a vörös bolygó
Kapcsolódó tantárgyak, foglalkozások: Földrajz, fizika.
Az adott tantárgyak mely témaköréhez illeszkedik: Csillagászati alapismeretek; Általános iskola: Környezetismeret: 4.osztály – A Nap családja.
Középiskola: 9.osztály – A Naprendszer, Földtípusú bolygók, Űrkutatás.
Rövid kivonata A Mars kutatásának rövid áttekintése az első távcsöves megfigyelésektől a 19. században kialakuló „marslakók” által épített mars csatorna őrületig. Utazásunk során a Mars titkai lassan feltárulnak és megismerkedhetünk a Mars-kutatás legújabb módszereivel, eredményeivel, és a bolygó zord világával. Az űrszondák, a bolygóra eljuttatott leszállóegységek és a marsautók – Roverek – által készített fantasztikus képek segítségével egy izgalmas marsi utazás részesei lehetünk.
Korosztály: alsó és felső tagozat, középiskolások.
Létszám: 30-35 fő.
Előadó: Vasné Tana Judit


Ablak a végtelenbe: A Hubble űrtávcső
Kapcsolódó tantárgyak, foglalkozások: Földrajz, fizika.
Az adott tantárgyak mely témaköréhez illeszkedik: Csillagászati alapismeretek; Általános iskola: 7-8.osztály – Pillantás a végtelenbe, Csillagos égbolt. Középiskola: 9. osztály – Mesterséges égitestek, Űrkutatás, Csillagok, csillagrendszerek.
Rövid kivonata A Hubble űrtávcső színpompás képek ezreivel kápráztatja el a csillagászokat és a laikusokat egyaránt. A távcső lenyűgöző képeinek segítségével „utazunk” a Naprendszeren és a Tejútrendszeren át. Utunk során megcsodálhatjuk a különös formájú kölcsönható és aktív galaxisokat. Megismerhetjük a Hubble világképformáló eredményeit, és megtudhatjuk azt is, hogy milyen messze lát a távcső csúcskamerája.
Létszám: 30-35 fő.
Korosztály: felső tagozat 7. osztálytól, középiskolások.
Előadó: Vasné Tana Judit


A Hold meghódítása – az Apollo expedíciók
Az Egyesült Államok holdra szállás programja az emberiség legnagyszerűbb és legkockázatosabb vállalkozása volt. 1969 és 72 kettő között 6 alkalommal 12 ember jutott el a Hold felszínére. Ezt az időszakot lépésekben követjük nyomon, közben megismerjük a Saturn V holdrakétát, az Apollo űrhajórendszert, és a holdautót. Az előadás fókuszában a holdra szállások eseményei, a holdséták és az űrhajósok nehéz felszíni kutatómunkája áll. Végül áttekintést kapunk a Holdra szállás tudományos eredményeiről.
Korosztály: felső tagozat 7. osztálytól, középiskolások.
Előadó: Vasné Tana Judit


FIZIKA


Fizika és képzőművészet
Kapcsolódó tantárgyak, foglalkozások: Fizika, művészettörténet, irodalom.
Az adott tantárgyak mely témaköréhez illeszkedik: Fizika: mechanika, optika; művészettörténet: modern művészet.
Rövid kivonata: A különböző korok műalkotásain felismerhető egy sor fizikai jelenség: egyensúly, mozgás, hullámzás, erőterek, áramlások és a színhatások és a fényjelenségek egész sora. A műalkotások fizikai szemszögből történő vizsgálata igen tanulságos és ráadásul esztétikai többletet is ad a művek megértéséhez.
Korosztály: Általános iskola felső tagozat, gimnázium (főleg művészeti tagozatos osztályoknak).
Létszám: 30-35 fő.
Előadó: Dr. Ujfaludi László


Utazás a Naprendszerben
Kapcsolódó tantárgyak: Földrajz, Fizika.
A képzeletbeli utazásunk alatt végig száguldunk a Naprendszeren a Merkúrtól a Neptunuszig. Űrszondák képeinek segítségével megismerkedünk a Naprendszer belsőbolygóival. Majd a Galileo űrszondával utazva, nézhetjük meg és tanulmányozhatjuk a Jupitert és a Galilei-holdakat. Végül a Cassini–Huygens űrszonda kamerája segítségével, megcsodálhatjuk a Szaturnuszt és holdjait, a gyűrűk meghökkentő világát.
Korcsoport, osztály stb.: 13-évesektől bárkinek.
Előadó: Dr. Ujfaludi László


Az ember és az Univerzum-1
Kapcsolódó tantárgyak: Földrajz, Fizika .
A görög természetfilozófusok emelték a csillagászatot a tudomány rangjára. A középkori hosszú stagnálás után a reneszánsz adott új lendületet a kozmosz kutatásának. 400 éve annak, hogy Galilei saját készítésű távcsövével a csillagos eget kezdte vizsgálni. Ugyancsak 400 éve jelent meg Kepler könyve, amelyben közreadta a bolygómozgások általa felismert törvényeit. A távcső használata és az égi mechanika törvényeinek felismerése forradalmi változást hozott a csillagászat fejlődésébe. Az utóbbi 400 év alatt a csillagokról, a Naprendszerről és a Világ-egyetemről szerzett ismereteink megsokszorozódtak. Ebben a műsorban a kezdetektől a 19. század végéig idézzük fel a csillagászat történetének nevezetes eseményeit.
Korcsoport, osztály stb.: 13-évesektől bárkinek.
Előadó: Dr. Ujfaludi László


Az ember és az Univerzum-2
Kapcsolódó tantárgyak: Földrajz, Fizika.
A 20. század a csillagászat permanens forradalmának időszaka. A Naprendszerről és az Univerzumról szerzett ismereteink bővültek, világképünk gyökeresen átalakult. Ez a műsor – rendhagyó módon – a legújabb fejleménnyel, az extraszoláris bolygók felfedezésével indul. A Naprendszeren túli bolygók száma ma már eléri a 2000-et, de a legizgalmasabb kérdés: van-e élet valamelyik extraszoláris bolygón, még megválaszolatlan. A kozmológia: a Világegyetem folyamatainak és fejlődésének tudománya is óriási fejlődésen ment keresztül. A műsorban kitérünk a térben és időben kitágult Univerzum jellegzetességeire: a gyorsuló tágulásra, a sötét anyag és a sötét energia rejtélyére is.
Korcsoport, osztály stb.: 13-évesektől bárkinek.
Előadó: Dr. Ujfaludi László


Üstökösök
Kapcsolódó tantárgyak: Földrajz, Fizika.
Az előadás első részében megismerjük az üstökösök eredetét, keletkezését, szerkezeti felépítését, és az üstökös csóvák fajtáit. Látványos képek segítségével megcsodáljuk az emberiség történelmében megjelent híres üstökösöket. Bemutatjuk a napjainkban az üstökösök kutatásra indított űrszondákat és azok megfigyeléseit, és azt is, hogyan vesznek mintát az üstökös anyagából. Választ kaphatunk arra is, hogy miért fontos a Naprendszer parányi objektumainak kutatása.
Korcsoport, osztály stb.: 13-évesektől bárkinek.
Előadó: Dr. Ujfaludi László


Időjárás, éghajlatváltozás
Kapcsolódó tantárgyak: Földrajz, Fizika.
Az időjárási jelenségek (szélrendszerek, ciklonok) bemutatása egyszerű kísérletekkel és animációkkal. Régebbi időjárási anomáliák: a Kis-Jégkorszak. Intermezzo: a Kis-Jégkorszak megjelenése a korabeli képzőművészetben. Az üvegházhatás és a globális felmelegedés és várható következményei; az emberi tevékenység hatása. Analógiák a jelenkori folyamatok és a Kis-Jégkorszak között. Van-e lehetőség a katasztrófa elkerülésére?
Korcsoport, osztály stb.: 12-évesektől bárkinek.
Előadó: Dr. Ujfaludi László


Az ezerarcú fény csodái
Kapcsolódó tantárgyak, foglalkozások: Fizika, biológia, földrajz, fizika szakkör, természettudományos szakkörök.
Az adott tantárgy mely témaköréhez illeszkedik: Ember és természet műveltségi terület: Elektromágneses hullámok, optika.
Rövid kivonata: Fizika órákon találkozunk a fénnyel, mint fizikai jelenséggel. A tanórákon azonban nem jut mindig elegendő idő az érdekes részletekre, pedig a fény az egyik legizgalmasabb elem, amely körül vesz bennünket. Egyes szakmák hívatások mindennapi eszköze, ezzel dolgozik a fotós, az operatőr, a filmes, a belsőépítész a látványtervező. Mi is fény? Hogyan viselkedik? Látható, érezhető? A következő téma látvánnyal, méréssel, érdekességekkel a fizika tudományán keresztül hozza kissé közelebb hozzánk a megértését.
Korosztály: 13-18 éves korosztály.
Létszám: 35-40 fő.
Előadó: Misz József


Kísérletek -196°C-on
Kapcsolódó tantárgyak, foglalkozások: Fizika.
Az adott tantárgyak mely témaköréhez illeszkedik: mechanika, hőtan, természettudományos szakkörök.
Rövid kivonata: Ilyen alacsony hőmérséklet a Földön nem létezik, éppen ezért tarthat különösen érdeklődésre számot a folyékony nitrogénnel végzett kísérletsor. Bemutatjuk, hogy az anyag tulajdonságában, gumiban, élő növényi szövetekben stb. milyen változások mennek végbe, ha a folyékony nitrogén hőmérsékletére lehűtjük. Hőtágulással kapcsolatos kísérletek, Leydenfrost-tünemény, gőzszökőkút, nitrogénrakéta stb. nyújthatnak rendkívüli élményt az érdeklődőknek.
Korosztály: 13-18 éves korosztály.
Létszám: 35-40 fő.
Előadó: Dr. Vida József, Zoller Gábor


Örvényáramok, elektromágneses indukció
Kapcsolódó tantárgyak, foglalkozások: Fizika.
Az adott tantárgyak mely témaköréhez illeszkedik: mechanika, hőtan, természettudományos szakkörök.
Rövid kivonata:A hasonló című iskolai tananyag sokaknak riasztóan érthetetlen törvényei elevenednek meg az érdekfeszítő, meglepő kimenetelű kísérletekben. A Lenz-ágyú, a mágnes lassú esése rézcsőben, az indukciós kemence, a Waltenhofen-féle inga, az igen erős mágnesekkel végzett kísérletek sora tartozik a rendhagyó fizikaórába.
Korosztály: 13-18 éves korosztály.
Létszám: 35-40 fő.
Előadó: Dr. Vida József, Zoller Gábor


Légnyomással kapcsolatos kísérletek
Kapcsolódó tantárgyak, foglalkozások: Fizika.
Az adott tantárgyak mely témaköréhez illeszkedik: mechanika, természettudományos szakkörök.
Az adott tantárgyak mely témaköréhez illeszkedik: mechanika, természettudományos szakkörök.
Mindegyik kísérletben a légnyomáskülönbség a főszereplő. Bemutatjuk, hogy részben otthonainkban is megtalálhatók azok az eszközök (pezsgősüveg, befőttesüveg, kólás palack stb.), amelyekkel e témakör sok jelensége érdekes kísérletekkel demonstrálható.
Korosztály: 13-18 éves korosztály.
Létszám: 35-40 fő.
Előadó: Dr. Vida József, Zoller Gábor


Távcsöves észlelés a teraszról
A foglalkozás tartalmi (szakmai) leírása:
Holdunk felszínének és naprendszerünk bolygói közül a Szaturnusznak - jellegzetes gyűrűjével - és a Jupiternek- holdjaival- való távcsöves megfigyelése, az éjszaka első felében.
A program felhőtlen égbolt esetén látogatható.
Korosztály: 13-18 éves korosztály.
Létszám: 35-40 fő.
Előadó: Zoller Gábor


FÖLDRAJZ ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET


Éghajlatváltozás: okok, következmények, tennivalók.
Megannyi környezeti megfigyelés egyértelműen bizonyítja, hogy Bolygónk éghajlata változik. E mérések és a klímamodellek egybe vetése nyomán „igen valószínű”, hogy ezért az emberi tevékenység a felelős. A foglalkozáson vázoljuk a változás megfigyelt- és előre látható következményeit a Világ különféle övezeteiben és a Kárpát-medencében. Végül összefoglaljuk, hogy mi mindennel tudunk mi magunk is hozzájárulni a melegedés megfékezéséhez úgy, hogy ez akár pénzbeli megtakarítást jelentsen a családnak (az iskolának).
Előadó: Dr. Mika János


A megújuló energiaforrások földrajzi vonatkozásai
A megújuló energiaforrások 2008-ban 13 %-át adták a Föld éves energiafelhasználásának. Pont annyit, ahova a mai 8 %-ról 2020-ra az EU tagjaként hazánkban is el kell jutnunk. Az egyre mélyebbről kinyert szénbázisú energia növekvő ára és környezetszennyezése; valamint az atomenergia súlyos környezeti és biztonsági kockázatai egyaránt a megújuló energiaforrások bővítését sürgetik. Az órán áttekintjük a megújuló energiaforrások potenciális- és kiaknázott készleteinek földrajzi rendjét, a bővülés tendenciáit és azokat a gazdaságföldrajzi változásokat, amik ezt az átalakulást kísérhetik.
Előadó: Dr. Mika János


Időjós felhőzet
A légkör leglátványosabb elemei a felhők, amelyek egyszersmind árulkodnak az ott zajló folyamatokról, azok erősödő, vagy éppen csendesedő voltról. Alulról nézve változatos, olykor ijesztő formáik szerint a meteorológusok épp egy focicsapatra való, 11 típust szoktak megkülönböztetni. Mi is megszemléljük ezeket a felhőfajtákat, majd eláruljuk, hogy miként jósolhatnak a felhők akár nekünk is! Ehhez oldalról is megismerkedünk a felhőkkel és az őket rendszerbe foglaló frontok és ciklonok világával. Ezek térbeli rendszere teszi ugyanis alkalmassá a felhőket arra, hogy megjelenésük, egymásra következésük puzzle darabkáiból behunyt szemmel kirakjuk a teljes képződményt és kiszámoljuk, hogy melyik része mikor érhet el bennünket. Ezt követően, végül, műholdas képek és filmek segítségével felülről, mozgás közben is megmutatjuk ezeket a több száz kilométer széles, 10-15 km magas víz- és jéghalmazokat. Megmutatjuk, mi köze a robogó folyón átívelő híd pillérjének az Atlanti óceán híres-neves szigetéhez, hogy melyik csizma sarka és talpa ereget nyaranta gomolyfelhőket elmondjuk, hogy miért olyan nehéz előre jelezni, hogy pontosan merre tart a Harvey és az Irma hurrikán. A vetített álló és mozgó képekkel illusztrált előadást elsősorban felső tagozatos diákoknak ajánljuk.
Előadó: Dr. Mika János


A fenntartható fejlődésről – mellébeszélés nélkül
Ezt az elvont fogalmat új élettel töltötte meg az ENSZ 2015. szeptemberi dokumentuma, amely 2030-ig érvényes új célokat fogalmazott meg itt a Földön mindnyájunk számára. Az alapvető emberi szükségletek (táplálék, egészség, víz, energia) előteremtése mellett olvashatunk benne olyan alapvető igazságossági, egyenlőségi elvárásokról, mint a nők egyenjogúsága, a mindenki számára elérhető, minőségi oktatás, a szegénység felszámolása. Ez utóbbihoz is kulcs a technikai fejlődés, a méltányos munkahelyek, és a felelős termelés és fogyasztás. Nagyszámú, vitán felül indokolt elvárás taglalja a sérülékeny szférák (szárazföldek, óceánok, városok) védelmének tennivalóit, végül láthatjuk a megvalósítás társadalmi feltételeit, mint béke, együttműködés, jól működő intézmények. Mindezek közül, az idő szűkében kb. minden nyolcadikat tudunk bemutatni. Azt a 21 részcélt illusztráljuk, amelyek nemcsak a szegény országokban, de sajnos nálunk is aktuálisak. Ilyenek a táplálkozás, az egészség, az ivóvíz és az energiaszerkezet hiányosságai, a városaink, tavaink és élőhelyeink jellemzői. Nyilvánvaló, hogy nálunk egyik téren sem olyan súlyos a helyzet, mint a legszegényebb országokban. Magunkat elsősorban az EU régi és újabb tagjaihoz mérjük.
Az előadást elsősorban középiskolás és felnőtt érdeklődőknek ajánljuk.
Előadó: Dr. Mika János


Bolygónk arca (és pattanásai) műholdakról nézve
Árgus (mű)szemek figyelik bolygónk felszínét és légkörét, hogy megmutassák azok lassú változásait, segítsenek nyomon követni és előre jelezni egy-egy veszélyes időjárási jelenséget, hogy évről-évre tudjuk, hogy hol gyarapszik, vagy éppen hol senyved a növénytakaró, milyen a levegő minősége az ünnepnapokon és hogy ez a hét mely napjára esik Földünk egyes országaiban.
Előadó: Dr. Mika János


Klímaváltozásról a tények nyelvén
Valóban változik az éghajlat? Biztos, hogy az ember okozza? Mennyi időnk van még a katasztrófáig? Ilyen kérdésekkel gyakran találkozunk, de a válaszok ritkán sorakoznak megalapozott rendben. Ez az előadás épp ilyen rendet kínál a fenti kérdésekben, sőt megtudhatjuk belőle, hogy milyen hétköznapi tennivalókra utal az „Elkerülni a kezelhetetlent, kezelni az elkerülhetetlent!” felszólítás.
Előadó: Dr. Mika János


KÉMIA


Kísérletek a konyhában
Mely tantárgy tananyagához kapcsolható: Kémia, fizika, biológia.
Az adott tantárgy mely témaköréhez illeszkedik: kémia a mindennapokban.
Rövid kivonata: a legfontosabb háztartási vegyszerek tulajdonságai, hatásmechanizmusa, helytelen használatuk veszélyei, a konyhai technológiák kémiai alapjai (flambírozás, piskóta, majonéz, savanyítás, szferifikáció stb.), kísérletek E-adalékanyagokkal, ezen anyagok élettani hatásai, a „tévhitek” eloszlatása.
Korosztály: 1-12 oszt. (a magyarázatokat a korosztály szintjéhez igazítjuk)
Létszám: 40 fő.
Előadó: Dr. Murányi Zoltán


"Survivor" avagy túlélési gyakorlat kémikus módra
Mely tantárgy tananyagához kapcsolható: Kémia, fizika biológia.
Az adott tantárgy mely témaköréhez illeszkedik: általános.
Rövid kivonata: a bemutató célja a kémia hasznosságának érzékeltetése, hogyan segíti a kémiatudás a túlélést? Tűzgyújtás, áramtermelés, önvédelem, vadászat, kényelemfokozás, stb.
Korosztály: 1-12 oszt. (a magyarázatokat a korosztály szintjéhez igazítjuk)
Létszám: 40 fő.
Előadó: Dr. Murányi Zoltán


Párbaj
A kísérletezők egymással mintegy versenyezve, egymást túl licitálva mutatnak be látványos kísérleteket. A kísérletek "blokkok"-ba csoportosítva kerülnek bemutatásra úgymint piromániás-, italos-, reklám-, military- és társtudományos blokk. Blokkonként értékelik a bemutatók teljesítményüket. Természetesen a vetélkedés nem komoly, a cél a kémia több területének bemutatása vicces, de szakmailag megalapozott kísérőszöveggel.


Sebesség a kémiában
Alias reakciósebesség: a bemutató során különböző halmazállapotú reaktánsok eltérő sebességű reakcióval szemléltetjük a kémiai reakciók sokszínűségét. Példát látunk pillanatszerű, valamint mérhető sebességgel lejátszódó folyamatokra, több reakciótípus esetében. Bepillantást nyernek a látogatók a reakciósebességet befolyásoló tényezőkbe, úgymint koncentráció, hőmérséklet, hatásos felület. Bemutatunk példákat a homogén, heterogén katalízisre, megismerkedünk az autokatalízis fogalmával is.


Színek a kémiában
A bemutató alapjelensége a színváltozás. Értelmezzük az anyag és fény kölcsönhatását, a szín kialakulásának szerkezeti magyarázatát, a színváltozások lehetséges okait. A kísérletek során színeket "hívunk elő", színeket tüntetünk el. Mindezeket minden halmazállapotban megpróbáljuk előidézni: bemutatunk komplex reakciókat, termokolor anyagokat, bevezetjük a látogatókat a titkosírás rejtelmeibe, láthatjuk egy anyag sokszínűségét.


Energiatermelő kémiai folyamatok
A kísérletek témája: milyen formában és mekkora energia szabadul fel a kémiai folyamatok során, hogyan tudja ezt az energiát az ember hasznosítani. Példákat láthatnak az érdeklődők különböző típusú exoterm reakciókra, fénykibocsátással járó, továbbá elektromos áram termelő folyamatokra.


MATEMATIKA


Görbék és felületek geometriája
Mely tantárgy tananyagához kapcsolható: Földrajz.
Az adott tantárgy mely témaköréhez illeszkedik: geometria.
Rövid kivonata: Hagyományos geometriai eszközökkel csak néhány jól ismert alakzatot tudunk leírni, pl. a kört, egyenest, parabolát, vagy térben a gömböt, hengert, kúpot. A görbék és felületek nagy része természetesen ennél bonyolultabb alakzat – ezeket vizsgáljuk meg közelebbről. Mennyire görbe egy görbe? Mennyire görbe egy felület? Miért nem lehet tökéletes térképet készíteni? Ezekre a kérdésekre keresünk választ.
Korosztály: bármelyik, de csak külön-külön.
Létszám: csak a terem méretétől függ.
Előadó: Dr. Hoffmann Miklós


Amikor a matektanár helyettesít magyarórán
Mely tantárgy tananyagához kapcsolható: matematika.
Az órán kiderül, mi történik, ha a matematikusok és az írók egymás területére merészkednek: klasszikus és kortárs szépirodalmi művekben előforduló, matematikai jelentéssel bíró állításokat, meglátásokat fogunk megnézni matematikus szemmel.
Korcsoport: középiskolások.
Létszám: 35 fő.
Előadó: Dr. Juhász Tibor


Ámítás vs. számítás – matematika a bűvészetben
Melyik tantárgy melyik témaköréhez kapcsolódik: matematika.
Néha még a leghíresebb bűvészek repertoárjában is szerepelnek olyan trükkök, melyek leleplezése csupán alapvető matematikai ismereteket igényel. Az órán néhány példát láthatunk arra, amikor a matematika gondolatolvasásnak, vagy egyéb mágikus képességnek álcázva jelenik meg.
Korcsoport, osztály stb.: 6. osztályos kortól.
Létszám: 35 fő.
Előadó: Dr. Juhász Tibor


Görbék és felületek geometriája…
Avagy miért nem tudjuk becsomagolni az Unicumos üveget? A hagyományos geometriai eszközökkel csak egyszerű alakzatokat tudunk leírni. Mi a helyzet az ide-oda kanyargó, görbülő felületekkel, görbékkel? Ezeket vizsgáljuk meg egyszerű eszközökkel miközben mindennapjaink fontos problémái is felmerülnek, a térképkészítéstől az Unicumos üveg becsomagolásáig.


Játékelméleti vizsgálódások…
Avagy hogyan nyerjük el osztálytársaink pénzét és megbecsülését? Egyszerű kétszemélyes játékokat vizsgálunk, próbálunk stratégiát kialakítani, persze úgy, hogy nyerjünk. Mindig van ilyen stratégia? Hogyan lehetne a matematika eszközeivel segíteni a játékosokat? És miért adnak erre Nobel-díjat?


Ha a világ gumiból lenne…
Ha minden gumiból lenne, akkor nyújthatnánk, hajlíthatnánk mindent, „mint a rétes tésztát”. A matematika egyik új ága, a topológia foglalkozik ezzel a kérdéskörrel.


Fénykép és illúzió…
Azt gondolhatnánk, hogy egy fénykép csakis a valóságot tudja ábrázolni. Könnyen találhatunk azonban egy átlagos fényképen is olyan pontot, ami nem létezik. Hogyan lehetséges ez?


Szabályos testek…
A szabályos testek a matematika legrégebben vizsgált alakzatai, már Platon is kedvelte őket, ugyanakkor még ma is tanulságos közelebbről megnézni ezeket a „tökéletes” tárgyakat. Mitől szabályosak egyáltalán? Hányan vannak? Mi közük egymáshoz? És mi közük a világhoz?


Kriptográfia – Titkosírás az ókortól napjainkig…
Az ókorban jó volt egy leborotvált fejű rabszolga a titkosíráshoz, miért nem elég ez most. Kell-e matematika egy jó titkosításhoz, vagy elég ügyesnek lenni. Mit jelentenek ezek a sokat hallott szavak DES, AES, RSA. Tényleg jó helyen van-e a pénzem a bankban? Ámítás vs. számítás – matematika a bűvészetben…Néha még a leghíresebb bűvészek repertoárjában is szerepelnek olyan trükkök, melyek leleplezése csupán alapvető matematikai ismereteket igényel. Az órán néhány példát láthatunk arra, amikor a matematika gondolatolvasásnak, vagy egyéb mágikus képességnek álcázva jelenik meg.


Számelméleti érdekességek a prímszámokkal kapcsolatban…
Az előadásban szó lesz néhány egyszerű prímkritériumról, nevezetes alakú számok prímvoltáról. Érintjük az álprímek témakörét is. Foglalkozunk a prímek eloszlásával (a számegyenesen való elhelyezkedésével), valamint néhány prímformulával (prímszámot előállító képlettel). Hogyan lehet ötös találatom a lottón? Az órára ellátogatók betekintést nyerhetnek a valószínűség számítás elemeibe.


Nem-euklideszi szerkesztések:
Mindenki találkozott már az iskolában a körzővel és a vonalzóval, és megtanult vele sokszögeket szerkeszteni, szöget felezni, merőlegest állítani stb. Mi történik akkor, ha otthon marad a vonalzó, és csak egy körző áll rendelkezésre a szerkesztés elvégzéséhez? Hallottunk már a neuszisz vonalzóról vagy a konhoisz körzőről? Azt tudtuk, hogy az orogami segítségével megoldható sok euklideszi feladat? Számos érdekes szerkesztési feladatot ismerhetnek meg az órára ellátogatók.


Nem-euklideszi geometriák:
Tudtad, hogy Floridából a Fülöp-szigetekre repülővel Alaszkán át vezet a legrövidebb út? Vajon miért? Azt tudtad, hogy van ahol az egyenes nem is egyenes, hanem kör, s a háromszög szögeinek összege nem 180°C Hallottál már Síkországról (Flatland), a kétdimenziós világról?


Fejszámolási trükkök
Nemcsak varázspálcával, cilinderrel és nyuszival tudunk bűvészkedni, hanem a számokkal is. A mutatványok után kiderülnek a titkok is, így ha az érdeklődők szeretnék, maguk is fejszámoló bűvészekké válhatnak.


INFORMATIKA


A modern kor bányászai mindent tudnak rólunk
Napjaink bányászainak feladata a körülöttünk lévő hatalmas mennyiségű adathalmazból „kincsből” kinyerni a valóban értékeset. A munkájukat folyamatosan nehezíti, hogy ez az adathalmaz a naponta óriási ütemben és mértékben növekszik. Az adatmennyiség tekintetében hihetetlen számokról beszélhetünk: a világhálón például évente exabájt nagyságrendű adattal bővül az állomány. Nyilvánvaló, hogy rendkívül nagy hasznot húzhat belőle az, aki közöttük valamilyen szempontok szerint összefüggést talál. Elsősorban arra keressük a választ, hogy milyen információkkal rendelkezhetnek rólunk?


Betűk, karakterek, egyesek és nullák
Digitális világunkban az egyre inkább elterjedő hang és videó alapú információforrások mellett ismereteink nagy részét továbbra is írásokból nyerjük, írásokból melyek betűkből, de sokkal inkább karakterekből épülnek föl. Gondoltunk-e már arra, hogy vajon hogyan jönnek létre ezek a karakterek? Hogyan válnak továbbíthatóvá, megjeleníthetővé egy sms-ben vagy egy e-mailben? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására nyílik lehetőség a „Betűk, karakterek, egyesek és nullák” című rendhagyó órán.


Játék a játékstratégiákkal
Ezen az órán több híres játékkal ismerkedünk meg. Elsőként a 100 Ft-os játékkal. Itt a játékvezető 100 Ft-ot bocsát licitre. A kikiáltási ár 1 Ft, a maximális lépés a licitben 10 Ft. Aki megnyeri a licitet, az kapja a 100 Ft-ot természetesen a licitált összegért. Ugyanakkor nem csak a legnagyobb licitet kell kifizetni, hanem a második legnagyobb licitet mondó is kifizeti a saját licitjét. Ezt a játékot ki is próbáljuk és levonjuk a tanulságokat. Ezen túl kipróbáljuk a „Fogolydilemma”, a „Nemek harca” és a „Gyáva nyúl” játékokat is.


Számítógép architektúrák érdekességei
A téma az előjeles bináris ábrázolás problémáinak bemutatása lesz a mechanikus szorzó gép bemutatásával kombinálva. Abszolút értékes előjeles ábrázolás, mint a természetes elképzelés a negatív számok ábrázolására. Komplemens ábrázolás indokai, a hozzá vezető matekos háttérrel. Eltolt, vagy feszített ábrázolás, hogy legyen mit tanulnia a diáknak, vagy esetleg van valami indoka is? BCD ábrázolás és a bináris (BCD) kijelzésű óra.


Eszterházy Károly
Egyetem "A" épület

3300 Eger, Eszterházy tér 1.
(36) 520 400/2279

E-mail:

varazstorony@varazstorony.hu

Térkép