• Hétfő: ZÁRVA
  • Kedd: 930-1530
  • Szerda: 930-1530
  • Csütörtök: 930-1530
  • Péntek: 930-1530
  • Szombat: 930-1530
  • Vasárnap: 930-1530
Varázstorony
Aktualitások
Belépőjegyek
Helyszínek

A planetáriumi műsorok rövid ismertetője
(6. emelet, 703. terem)

 

  1. Utazás a Föld körül – A csillagos ég változó arculata

 

Az éjszakai égboltra nézve néhány nevezetes csillagképet sokan felismernek. Néhányan talán azt is tudják, hogy a mi égboltunkon a csillagos ég a Sarkcsillag körül kering. De az már kevesek számára ismert, hogy milyen csillagképeket látunk az egyenlítő, vagy a Déli-sark égboltján és hogyan mozognak ott a csillagok. (Persze, emlékeztetnünk kell arra, hogy a csillagos ég mozgása csak látszat, amely a Föld forgásából származik.)  Mindezek az érdekességek és jó néhány egzotikus égi jelenség (szupernóva-maradvány, csillaghalmaz, planetáris köd stb.) bemutatásra kerül ebben a műsorban, amely látványos kiegészítése az iskolában tanult csillagászati alapismereteknek.

 

  1. Utazás a Naprendszerben

 

Végigkalauzoljuk a nézőket a kőzetbolygók és az óriásbolygók különleges világán. Közben megismerjük az évszakok, a holdfázisok, az árapály-jelenség létrejöttének okát, a Jupiter-hol-dak keringését, a külső bolygók holdjainak zord világát és még sok más érdekességet. Végül központi csillagunk, a Nap működésével ismerkedünk meg és részletesen vizsgáljuk a Nap-Föld-Hold kapcsolat ritka, de annál látványosabb következményét, a napfogyatkozást. 

  1. A Naprendszer születése és életútja

 

A Nap az egész élővilág energiaforrása, zavartalan működése minden élőlény alapvető létfeltétele. De vajon hogy működik a Nap, hogyan jött létre, mi lesz jövőbeli sorsa? Hogy jöttek létre a bolygók, milyen anyagból vannak, milyen az éghajlatuk? Van-e a Földön kívül olyan hely a Naprendszerben, ahol élet lehetséges? Ezekre és még sok más kérdésre keressük a választ ebben a műsorban. Végül kitekintünk a Naprendszer határvidékére és azon túlra: felvázoljuk az univerzum szerkezetét és távlatait.

  1. Csillagászattörténet I. A görögöktől a modern csillagászat kezdetéig

 

A görög természetfilozófusok emelték a csillagászatot a tudomány rangjára. A középkori hosszú stagnálás után a reneszánsz adott új lendületet a kozmosz kutatásának. 400 éve annak, hogy Galilei saját készítésű távcsövével a csillagos eget kezdte vizsgálni. Ugyancsak 400 éve jelent meg Kepler könyve, amelyben közreadta a bolygómozgások általa felismert törvényeit. A távcső használata és az égi mechanika törvényeinek felismerése forradalmi változást hozott a csillagászat fejlődésébe. Az utóbbi 400 év alatt a csillagokról, a Naprendszerről és a Világ-egyetemről szerzett ismereteink megsokszorozódtak. Ebben a műsorban a kezdetektől a 19. század végéig idézzük fel a csillagászat történetének nevezetes eseményeit.

  1. Csillagászattörténet II. A 20. századi csillagászat és űrkutatás újabb eredményei

A 20. század a csillagászat permanens forradalmának időszaka. A Naprendszerről és az Univerzumról szerzett ismereteink bővültek, világképünk gyökeresen átalakult. Ez a műsor – rendhagyó módon – a legújabb fejleménnyel, az extraszoláris bolygók felfedezésével indul. A Naprendszeren túli bolygók száma ma már eléri a 2000-et, de a legizgalmasabb kérdés: van-e élet valamelyik extraszoláris bolygón, még megválaszolatlan. A kozmológia: a Világegyetem folyamatainak és fejlődésének tudománya is óriási fejlődésen ment keresztül. A műsorban kitérünk a térben és időben kitágult Univerzum jellegzetességeire: a gyorsuló tágulásra, a sötét anyag és a sötét energia rejtélyére is. (Külön kérésre, időpont egyeztetéssel!)

 

  1. Csillagászat és költészet

A csillagok, a Nap és a Hold a költők örök témái közé tartoztak a múltban és ma is. Ebben a félig irodalmi, félig természettudományos indíttatású műsorban megpróbálunk a tudományos ismeretek mellett esztétikai értékeket is közvetíteni, vagyis a valóságot az igazság és a szépség tükrében bemutatni. Csillagászati ismeretek, valamint hazai és külhoni költők verseinek kalauzolása mellett próbálunk közelebb férkőzni a csillagos ég, a Nap, a Hold és az Univerzum titkaihoz. A műsor adventi változatában a betlehemi csillagról is szó esik, néhány szép karácsonyi vers kíséretében. (Külön kérésre, időpont egyeztetéssel!)

 

  1. A csillagászat és a görög mitológia

 

A csillagképek többsége a görög mitológia isteneinek, hőseinek nevét viseli. Ez a hagyomány annyira erős, hogy a modern csillagászatban is érvényes maradt. Ezen a rendhagyó órán a hazánkból látható legfontosabb csillagképekkel és a hozzájuk fűződő mitológiai történetekkel ismerkednek meg a nézők. A csillagok közvetítésével elkalandozunk a görög klasszikus kor hitvilágába. Meglátjuk, hogyan varázsolta eggyé a földi és az égi világot az ókor csodálatos mesevilága. Közben felidézzük a klasszikus költő, Ovidius mitológiai történeteit és néhány – az alkalomhoz illő – zenemű részleteit. (Külön kérésre, időpont egyeztetéssel!)

 

  1. A művészi Világegyetem

A Világegyetem, mint műalkotás ideája először Keplernél tűnt fel „A világ harmóniája” c. könyvében. A bolygómozgás általa felismert törvényei nyomán a természetben a zenéhez hasonló harmóniákat, összhangzatokat vélt felismerni. A modern képalkotási technika viszont a vizuális élmények felé terelte a figyelmet az űrszondák és űrteleszkópok bolygókról, szupernóvákról, planetáris ködökről készült rendkívüli szépségű felvételek révén. Az utóbbi évtizedekben ennek nyomán új művészeti ág: az űrművészet (Space Art) jött létre. A műsor-ban az esztétikai értéket is képviselő űrfelvételek mellett az űrművészet néhány reprezentatív alkotását is bemutatjuk. (Külön kérésre, időpont egyeztetéssel!)

 

  1. Hazánk csillagos égboltja

 

Naprendszerünk a Tejút peremvidékén, az egyik spirálkar közepe táján helyezkedik el. A csillagos égen ezért elsősorban ennek a spirálkarnak a csillagait láthatjuk. A csillagok egy része egész évben látható, de jelentős részük évszakhoz kötötten tűnik fel. Ennek megfelelően bemutatjuk a tavaszi, a nyári, az őszi és a téli égboltot és az évszakos változás okát is meg-magyarázzuk. Röviden bemutatunk néhány közismert csillagképet és elmeséljük a hozzájuk fűződő mitológiai történeteket. A műsort az állatövi csillagképek ismertetése zárja. (Külön kérésre, időpont egyeztetéssel!)

 

  1. A csillagos ég rejtelmei

 

Az égbolt titkait az ember lassan, évszázadok kitartó munkájával ismerte meg. Legősibb tudásunk a mitológiai eredetű csillagképekhez kötődik; először ezekből mutatunk be néhányat, majd a csillagtársulásoknak a modern időkben felfedezett formái: a nyílt-, a gömb-halmazok és a galaxisok néhány tipikus példáját. A csillagok életútjának ismertetése során néhány jellegzetes csillagbölcsőt mutatunk be, majd a pályájuk végállomásához érkezett csil-lagok látványos nyomait: planetáris ködöket és szupernóva-maradványokat. A műsort a Világegyetem ma ismert szerkezetének ismertetése zárja; ennek során röviden bemutatjuk azt a történeti folyamatot, amely idáig vezetett. (Külön kérésre, időpont egyeztetéssel!)

 

Eszterházy Károly
Egyetem "A" épület

3300 Eger, Eszterházy tér 1.
(36) 520 400/2279

E-mail:

varazstorony@varazstorony.hu

Térkép